Ma óriási felfedezést tettem, ami elsőre bizonyára egészen bagatell csekélységnek hat majd, de a perzselő sivatagi napsütésben bearanyozta a napot. A hotel folyosón eddig nem sok figyelmet szenteltem a Getorade automatának, így a vele szemben álló gépnek sem. Ez utóbbiról kiderült, hogy egy ingyenes jégkocka adagoló! Szélsőséges esetben – némi türelemmel - ez már önmagában megoldaná az ivás problémáját, valamint a hűtőnél sokkal gyorsabb megoldást kínál, de itt nem állt meg a felfedezés folyamata! Tovább után jégkásáról, vízről, strandolásról és több mérföld sétáról lesz szó, de főleg kép!
/Ma szóljon minden vonatkozó aktualitás nélkül a Social Distortiontól a „Don’t drag me down!” csak mert jó!/
Mielőtt tovább mennénk, megemlítem hogy az ivás kulcskérdés. Egyszerűen hihetetlen, de alighogy megitta az ember a 6 decis (594ml-es) egyik palack tartalmát, máris szomjazik a következőre. Főleg ha gyalogol egész nap. Éppen emiatt minden alkalmat meg kell ragadni: ha autó platóról lóbálnak feléd aktivisták, már kapod is el; ha a hotelben van happy hour két ingyen piával, gondolkozás nélkül döntöd le a
Na de vissza az automatához! Van az a hőmérséklet és arány, aminél a kiadagolt fél pohár jégkockára öntött hűtött csapvíz azonnal megfagy, és egy pohár jégkását képez. Ha ebbe ügyesen elhelyezünk még egy pezsgőtablettát is, akkor az eredmény annyira felemelő a nap végére a kiszáradás határán kóválygó alany számára, hogy rögvest megünnepli azt azzal, hogy a készítményt magával ragadva belehuppan az udvaron kivilágított jakuzziba. Pontosan ez is történt, ugyanis este 8-ra éppen strandidő lett. Megfigyeléseim szerint három állapot van:
- Még nincs strandidő: ez valószínűleg akkor lehet, amikor alszom, de alapos a gyanú, hogy csak októbertől van ilyen.
- Strandidő van: reggel még nem sikerült olyan korán kelni, hogy ezt elkapjam, este olyan 8 fele jön el.
- Már nincs strandidő: a víz elpárolog az ember testfelületén, és különben is ki akar kimenni önként a napra, ha bent is lehet? Ez a nap tetemes részét öleli fel.
A nap aktív részében bankszámla tulajdonos lettem a CHASE banknál. Azt már szinte felesleges mondanom, hogy a bank mellett kis híján elmentem, majd véletlenül megláttam a logot a teljesen jellegtelen, ámde nagy téglatömb falán. Kis bejárat, nálunk kb. vészkijárat kaliber, majd csillogó ügyféltér, kedves kiszolgálás. Semmi szigor, semmi elválasztó üveg, szanaszét lévő asztalok, ahova a központi pulttól oda kísérnek a többi asztal közt, és ott kerül sor a tárgyalásra. Tartottam a dologtól, de a kedves fiatal leányzó abszolút kedvesen pillanatok alatt elmagyarázott mindent, és mintegy 20 perc alatt el is készült minden. Várom a kártyám.
Ezen túlmenően voltam papírt aláírni az egyetemen, és végre találtam egy supermarketet, ahol sikerült néhány alapdolgot venni. Piszok sokat kellett gyalogolni, de közben láthattam a Wildcat sportlétesítményeket. Minden nagy itt is: gallonos kiszerelésű ásványvíz, literes nagyságrendű tusfürdő, stb. Persze van hagyományos méretű is, de érdekes mindenesetre. A bolt pedig hatalmas természetesen, de az eddigiekkel ellentétben ez kívülről is annak nézett ki, mint ami volt.
Estefele újra kiugrottam északra, ahol is a Best Buy nevű helyi Média Marktban szert tettem mintegy 47000 Ft-ért egy itthon 67 ezer Ft-os fényképezőre. Mire haza estem, addigra elment az energiám annyira, hogy ne menjek vissza a campusra fotózni, maradt a medence, meg néhány tesztkép a helyi környezetről. Ezeket meg is osztom veletek, meg még csatolok pár telos képet az ide útról, most hogy megtaláltam az átjátszó kábelt!:)
LA terminál. Amíg az őt látszik, addig terminálok sorakoznak egymás mellett...
Teljesen jellegtelen telos kép Tucson terminálból kilépve sötétben...
Wildcat Stadium!!!!
Valóságban szép táj hegyekkel és a belvárosi tornyokkal aháttérben, de így csak egy utcakép:)
Ez már az új géppel! A megfelelő méretre tömörítés kicsit megviselte a kép minőségét, de üdv a hotel elől a zászló tövéből talpig amerikaiban!;)
