A mai beszámolóból igyekszem kihagyni az „ezt vettünk, azt vettünk” fogyasztói részt, és inkább arra fókuszálni, hogy miben is más az itteni élet, az itteni emberek. A tegnapi nap közösségi nap volt úgymond, melynek prózai oka az volt, hogy a Street Hockey olyannyira leépített minket, hogy az időeltolódás ki nem heverésével együtt egy egész napos punnyadásra voltunk kárhoztatva. Tovább után fekete gangszterek, mexikói dílerek, rönkhordók és világháború! 

Magyarországgal szemben itt az egyetemisták véresen komolyan gondolják az egytemre járást. Szinte hihetetlen, hogy egy nyaraló jellegű helyen csupa olyan beszélgetést hallok, hogy „te mit tanulsz?”, „min fogsz dolgozni?”, „mi a véleményed a képzés összeállításáról?”, „a múltkori robot tervezési projekt nagyon hasznos volt”, stb. Mindezt teljesen átlagos, vagy néhány esetben otthoni szemmel nézve egész veszélyesnek tűnő arcoktól, de erről majd később. Itt egyszerűen kifizetnek egy rahedli pénzt, cserébe kapnak ragyogó körülményeket, és igenis érdekli őket a dolog! Amennyire ki tudtam szűrni, a „buta amerikaiak” már fiatal korban projekteken dolgoznak, tervezői feladatokat végeznek, roppant hasznos, gyakorlatias dolgokat tanulnak, és ami még fontosabb: fenn tudják tartani az érdeklődésüket, ráadásul az ipar világa sem fog újdonságként hatni rájuk.

A kora délután medence – röplabda kombinációval telt, ami némi ismerkedésre is lehetőséget adott. Kiderült, hogy egész sokan fociznak a szó európai értelmében, így jó esélyünk van rá, hogy valami hazai villanyfényeshez hasonló ligában szerepelhessünk. Meg kell állapítsam, hogy ez az elhízás dolog 30 alatt tényleg egyáltalán nem állja meg a helyét. A kommentelők már majd megőrülnek a senoritákért (megjegyzem, hogy spanyol hölgy igen kevés van egyelőre), de igazán a mi senoritáink csorgatnák a nyálukat idekint. 25 alatt a fiúk 90% szanaszét van gyúrva, hatalmas vállak, kockás has, mint valami élsportoló. Ellenben – elnézve a kosárlabdapályát és kipróbálva a röplabdát – ezzel nem arányosan ügyesek, legalábbis akiket eddig láttam (feketék még nem kosaraztak). 

Délután sor került az első barbecue-ra! Ez itt nemzeti hagyomány, a boltokban külön barbecue részleg van húsokkal, sütőkkel, szénnel és mindenféle meggyulladást segítő cuccal. DC felvilágosított, hogy minden este ezt fogjuk enni, amit elégedetten nyugtáztam, mert kezd elég lenni a kenyér-saláta kombó. Sikerült rossz szenet vennünk, így a szemközti lakók segítettek nekünk némi gyulladás segítő folyadékkal, ami azonnal méteres lángokat eredményezett. Végre húst is ettünk! Alig várom a ma estit! Közben DC mindenkinek elmeséli, hogy ez a srác nem szokott barbecuezni, az arcokon pedig mindig elképesztő meglepődöttség villan át, hogy hogy lehet egyáltalán e nélkül élni? 

Este a nap a szokásosnak mondható medencével zárul, némi konditerem után (amit kifizettünk, azt biza használjuk is!). Itt DC-vel az élen becsobbantunk 4 igen-igen rosszarcúnak mondható hatalmas, tetovált, színizom arc mellé a jacuzziba. Én meg mondom őszintén, a hülye előítéletek miatt egyedül nem is mentem volna… utólag szégyellem. 2 fekete srác volt, de az az igazi filmekből és MTV-ből ismert rapper-gangster megjelenés, kendő, tetkó stb., és két félig spanyol srác. Leültünk, és ők kezdtek el beszélni velünk. Kiderült, hogy a főiskolai focicsapatban nyomulnak, amúgy egyik történelemre, másik pszichológiára jár, a harmadik mérnök volt, egyre nem emlékszem. Nagyon jót dumáltunk, hihetetlen jófejek voltak, csupa jóindulat és érdeklődés: ez a 4 arc is kapásból tudott minden fontosat Magyarországról és Európából, a töris gyerek különösen képben volt. Ki is bontakozott egy beszélgetés Kubától indulva a kommunizmusról, világháborúkról, szovjetekről, és igazán érdekelte őket, hogy pontosan milyen is volt mindez nekünk belülről. És mind jól informáltak voltak, ami a nagy vonalakat illeti.  Tényleg nagyon pozitív élmény volt! 

Az éjszaka ismét kulturális tevékenységgel telt a youtube előtt lakótársainkkal. DC best of hokivideókkal szórakoztatott minket, ecsetelve, hogy milyen is a jó ütközés, Hermant pedig mexikói dolgokról faggattuk. Remek hangulatban csináltunk poént minden kábszeres ügyből, határsértésből, stb. Mutatott egy videot, amin a srác valami fűhöz hasonlító anyagot szív és teljesen kiüti magát: szakadtunk a röhögéstől. De a ma este király én lettem, ugyanis a számunkra oly klasszikus rönkhordók video teljesen padlóra küldte a srácokat! Folyt a könnyük is. Aki esetleg nem ismerné véletlenül, azok kedvéért ezzel búcsúzom: